A kibertámadások egyre kifinomultabbak, és ma már nem kizárólag a nagyvállalatokat veszélyeztetik. A kis- és középvállalkozások gyakran azért válnak célponttá, mert a támadók úgy vélik, hogy kevesebb erőforrást fordítanak informatikai védelemre. A megfelelő felkészültség azonban nem kizárólag korszerű technológiai megoldásokon múlik – a szervezeti folyamatok, a munkavállalók tudatossága és a megelőző intézkedések legalább ilyen fontos szerepet játszanak.
Ha az alábbi öt jel közül akár több is jellemző vállalkozására, érdemes átgondolni a jelenlegi kiberbiztonsági gyakorlatot.
1. Nincs incidenskezelési terv
Egy kibertámadás során a gyors reagálás kulcsfontosságú. Ha nincs előre kidolgozott incidenskezelési terv, könnyen előfordulhat, hogy a szervezet kapkodva próbál döntéseket hozni egy kritikus helyzetben. Ez nemcsak a helyreállítást lassíthatja, hanem jelentősen növelheti az üzleti és pénzügyi károkat is.
Egy jól felépített incidenskezelési terv meghatározza, hogy egy támadás esetén ki milyen feladatért felel, hogyan történik a belső kommunikáció, mikor kell külső szakértőt bevonni, valamint milyen módon történik az ügyfelek vagy a hatóságok tájékoztatása. A tervet nem elegendő elkészíteni – rendszeresen felül kell vizsgálni és időnként tesztelni is szükséges.
2. Ritkák vagy hiányoznak a biztonsági mentések
A biztonsági mentések jelentik az egyik leghatékonyabb védelmet az adatvesztéssel és a zsarolóvírus-támadásokkal szemben. Amennyiben egy vállalkozás nem készít rendszeres mentéseket, vagy azokat nem ellenőrzi, egy sikeres támadás akár hosszabb működéskiesést is okozhat.
A mentéseknek automatikusan, meghatározott időközönként kell elkészülniük, és célszerű azokat elkülönített, biztonságos helyen tárolni. Ugyanilyen fontos, hogy időről időre ellenőrizzék, valóban visszaállíthatók-e az adatok, hiszen egy hibás mentés csak akkor derül ki, amikor már túl késő.
3. Gyenge vagy újrahasznosított jelszavakat használnak
A jelszavak továbbra is az egyik leggyakoribb támadási felületet jelentik. Az egyszerű, könnyen kitalálható jelszavak, illetve ugyanannak a jelszónak több rendszerben történő használata jelentősen növeli a jogosulatlan hozzáférések kockázatát.
A megfelelő jelszó legyen hosszú, egyedi és ne tartalmazzon könnyen kitalálható adatokat. A vállalkozások számára érdemes jelszókezelő alkalmazások használatát is megfontolni, amelyek biztonságosan tárolják a különböző hozzáféréseket, és megkönnyítik az erős, egyedi jelszavak alkalmazását.
4. Nincs többfaktoros hitelesítés (MFA)
A többfaktoros hitelesítés (Multi-Factor Authentication, MFA) ma már az egyik legalapvetőbb biztonsági intézkedésnek számít. Segítségével a felhasználónak a jelszó megadása mellett egy második azonosítási lépést – például mobilalkalmazásban generált kódot vagy biometrikus azonosítást – is teljesítenie kell.
Ennek köszönhetően egy ellopott vagy kiszivárgott jelszó önmagában már nem elegendő a fiók feltöréséhez. Az MFA bevezetése viszonylag kis ráfordítással jelentősen növeli a szervezet informatikai biztonságát, ezért alkalmazása ma már szinte minden vállalkozás számára ajánlott.
5. A munkatársak nem részesülnek rendszeres kiberbiztonsági oktatásban
A legtöbb kibertámadás valamilyen emberi hibával kezdődik. Egy figyelmetlen kattintás egy adathalász e-mailben, egy gyanús melléklet megnyitása vagy egy hamis bejelentkezési oldal használata elegendő lehet ahhoz, hogy a támadók hozzáférést szerezzenek a vállalati rendszerekhez.
A rendszeres oktatások és tudatosságnövelő programok segítenek abban, hogy a munkatársak felismerjék a leggyakoribb fenyegetéseket, és magabiztosabban reagáljanak a gyanús helyzetekre. A technológiai védelem önmagában nem elegendő – a felkészült munkavállalók a szervezet egyik legfontosabb biztonsági vonalát jelentik.
Hol tart most a cége?
Ha az öt pontból akár csak kettő ismerősen hangzik, érdemes felmérést végezni. A kiberbiztonság ráadásul egyre inkább jogszabályi kérdés is: a NIS2 irányelv számos hazai vállalkozás számára tesz kötelezővé kockázatkezelést, incidensbejelentést és beszállítói ellenőrzést.
A Magyar Kiberbiztonsági Klaszter partnereivel együttműködve azon dolgozik, hogy a hazai vállalkozások felkészülten nézzenek szembe ezekkel a kihívásokkal.